A mai elmélkedésünknek
ezt a címet adtam: “A keresztény harca”, tettem ezt azért, mert a hitetlen
ember nem vív olyan lelki harcot, mint a keresztény. A meg nem tért ember nem
rendelkezik Isten Lelkével, az ő életét csak a test és az értelem uralja. Pál
szerint “a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen, minthogy az Isten
törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti" (Róma 8:7). A hitetlen nem
veti alá magát a szabályoknak és a törvényeknek. Személyes, önző okoknak, vagy
a társadalmi kényszernek engedelmeskedik.
Az is lehet,
hogy olyan családban neveltetett, amelyben jó elveket ápoltak, így kifejlődhetett
az a lelkiismeret, amely arra készteti őt, hogy tiszteletre méltó életet éljen.
A keresztény
azért engedelmeskedik Istennek, mert Isten Szentlelke az engedelmesség vágyát
helyezte szívébe: „De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok,
de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, amelyre
adattatok.” (Róma 6:17)
Az újjászületett
személy vágyakozik arra, hogy életében véghez vigye Isten akaratát. Pál ezt a
belső ember Isten törvényében való gyönyörködésének nevezi. (Róma 7:22)
A Szentlélek
megkezdi Isten törvényének beírását az újjászületett személy szívébe és elméjébe:
„Mert dorgálván őket, így szól: Imé napok jönnek, ezt mondja az Úr, és az
Izrael házával és Judának házával új szövetséget kötök. Nem azon szövetség
szerint, amelyet kötöttem az ő atyáikkal ama napon, mikor kézen fogtam őket,
hogy kivezessem Egyiptomból, mert ők nem maradtak meg abban az én
szövetségemben, azért én sem gondoltam velök, mondja az Úr. Mert ez az a
szövetség, melyet kötök az Izrael házával, ama napok múltán, mond az Úr: Adom
az én törvényemet az ő elméjökbe, és az ő szívökbe írom azokat, és leszek nekik
Istenök és ők lesznek nekem népem” (Zsidók 8:8-10). „Akik felöl nyilvánvaló,
hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tentával,
hanem az élő Isten Lelkével írva, nem kőtáblákra, hanem a szívnek hústábláira” (2Korinthus,
3:3).
Azonban az új
hívő nagyon gyorsan felfedezi, hogy létezik valahol a bensőjében még egy erős
vágy, a bűn utáni vágy. Azonban most, hogy Isten Szentlelke lakozik benne,
tudatában van a bűnös vágyainak, míg korábban az ilyen vágyak többségével egyáltalán
nem törődött. A keresztény tehát felfedezi, hogy most a bensőjében két
természet lakozik: az egyik a bűnt kívánja követni, a másik pedig Istennek
szeretné alárendelni magát. Pál a Rómabeliekhez írott levél 7:14-25 verseiben nagyon
világosan leírja ezt az erőteljes belső harcot, amelyet minden keresztény átél.
„Mert tudjuk,
hogy a törvény lelki, de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve. Mert amit cselekszem,
nem ismerem: mert nem azt mívelem, amit akarok, hanem amit gyűlölők, azt cselekszem.
Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó.
Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bűn. Mert tudom,
hogy nem lakik énbennem, azaz a testemben jó, mert az akarás megvan bennem, de
a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekszem, melyet akarok, hanem
a gonoszt cselekszem, melyet nem akarok. Ha pedig én azt cselekszem, amit nem
akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn. Megtalálom azért
magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bűn megvan bennem.
Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, De látok egy
másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem
rabul ád a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban. Óh én nyomorult ember!
Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből? Hálát adok Istennek a mi Urunk
Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de
testemmel a bűn törvényének szolgálok.” (Róma 7:14-25)
Minden
keresztény felismerheti önmagában ezt a lelki küzdelmet. A keresztények gyakran
napról napra, hónapról hónapra, évről évre átélik ezt a küzdelmet, és soha nem
nyerik el az óhajtott győzelmet a bűn felett. Minden keresztény tudatában van annak,
hogy létezik a „bűn törvénye”, amely bensőjében lakozik és harcot vív az Isten
törvényének való engedelmesség vágya ellen. Pál állítja, hogy ő örvendezett
Isten törvényének. Nagyon vágyott arra, hogy mindenben engedelmeskedjen
Istennek, azonban megállapította, hogy képtelen az engedelmességre, ugyanis bűnös
természete állandóan arra törekedett, hogy a bűn törvényének ejtse rabul. Pál
beismerte, hogy az életében jelenlévő bűn lehetetlenné teszi számára az
Istennek való engedelmeskedést, és felkiáltott: „én nyomorult ember”. Azután
kijelenti, hogy a bűn törvénye alól való szabadulás csak a „mi Urunk Jézus
Krisztus által” történhet meg. (Róma 7:24-25)
A Rómaiakhoz írt
levél 8. fejezetének 1-4-ig terjedő verseiben Pál megoldást kínál erre a problémára:
„Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban
vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint. Mert a Jézus
Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál
törvényétől. Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a
test miatt, az Isten az Ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a
bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben. Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön
bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.”
A keresztény
dilemmája megoldódik, ha Jézus Krisztus engedélyt kap, hogy az élet Lelkének
törvényével megszabadítson a bűn és a halál törvénye alól. Másként fogalmazva –
meg kell engednünk Jézusnak, hogy a Lélekkel való keresztség által bennünk élje
az életét. Ez az, amit Pál „lélek szerint való járásnak” hív.
Részletesebben
beszél erről a Galáciabeliekhez írott levélben: “Mondom pedig, Lélek szerint
járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. Mert a test a lélek ellen
törekedik, a lélek pedig a test ellen, ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy
ne azokat cselekedjétek, amiket akartok.” (Galata 5:16-17) Pál azt mondja, hogy
a törvény igazságos követelményei „bennünk” fognak beteljesedni, akkor, ha
Krisztus bennünk lakozik a Szentlélekkel való keresztség által. „Hogy a
törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek
szerint.” (Róma 8:4)
(Forrás: Smith, Dennis E. 40 days: Prayers and devotions to prepare for the Second Coming. Hagerstown MD: Review and Herald Pub. Association, 2009.)
>> ÁLDOTT SZOMBATOT! <<
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése