2016. május 27., péntek

KRISZTUS ADJA A GYŐZELMET

A mai imatanulmányozásban megismerhetjük annak módját, hogyan engedhetjük meg Krisztusnak, hogy győzedelmes életét élhesse bennünk. Amikor megértjük és átéljük ezt az igazságot, keresztény életünk soha többé nem lesz a régi. Az időnkénti engedelmesség és a megszegett ígéretek helyett megtapasztaljuk a győzedelmes életet Krisztus által, minden megpróbáltatás és bűn felett. Hogyan lehetséges az ilyen engedelmes élet?

Ez az az élet, amelyre Isten elhív mindenkit: „Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek” (Róma 6:6). „Ezenképpen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban. Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban, se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint a kik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek. Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt” (Róma 6:11-14).

Ellen G. White a következőket írja:
„Annak az embernek, aki nem hisz eléggé abban, hogy Jézus megvédelmezheti a bűn elkövetése ellen, nincs elég hite arra, hogy belépést nyerhessen Isten királyságába.” (Manuscript 161, 1897, p.9)
Tehát mit válaszolhatunk arra a kérdésre, hogy hogyan élhetünk győzedelmes életet? Engedjük meg Jézusnak, hogy bennünk élhesse győzedelmes életét, mely igazságot fellelhetjük az egész Bibliában: „Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.” (Zsolt 16:8) „Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik; Bízzatok az Úrban örökké, mert az Úrban, Jehovában, örök kőszálunk van.” (Ésa 26:3-4) „Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképpen ti sem, hanemha én bennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.” (Ján 15:4-5)

Ha megkértük Jézust, hogy bennünk éljen a Szentlélek keresztsége által, ha hisszük hogy ezt Ő meg is teszi, és ha hisszük, hogy Ő bemutatja szeretetét akkor Ő ezt meg is teszi. Ez a hiten múlik. Ha hiszünk, akkor Ő ezt meg is valósítja az életünkben. Pál apostol felismerte ezt a tényt, amikor feljegyezte: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem” (Gal 2:20). „Hogy adja meg néktek az Ő dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben; Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben” (Ef 3:16-17).

Ahhoz, hogy átélhessük, Jézus valóban bennünk lakozik, meg kell értenünk, hogy Jézus szó szerint bennünk él. Ő elmondta, hogy ezt megteszi, és hihetünk Neki. Ez akkor történik meg, amikor naponta megkeresztelkedünk a Szentlélekkel: „És én kérem az Atyát, és más vigasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok” (Ján 14:16-18). „És a ki az ő parancsolatait megtartja, az Ő benne marad és Ő is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekből, a melyet nékünk adott” (1Ján 3:24).

Jézussal, aki bennünk él, egyben a gondolkodásmódját is elnyerjük: „Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van.” (1Kor 2:16). Elnyerjük az Ő szeretetét, örömét, békéjét, béketűrését, szívességét, jóságát, hűségét, szelídségét, mértékletességét – a Lélek minden gyümölcsét. „De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény” (Gal 5:22-23). Jézus minden erénye fellelhető bennünk, Jézuson keresztül, aki bennünk lakozik.

Hogyan alkalmazza a keresztény ezt az igazságot? A következő lépéseket kell megtenni: amikor felismerjük a kísértést, amely a bűnre csábít:
  1. Döntsük el abban a percben, hogy nem gondolunk a kísértésre: „Továbbá, atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény, és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok” (Fil 4:8).
  2. Higgyünk abban, hogy bűnös természetünk hatalma, amely a kísértésre csábít, Krisztus által legyőzetett.
  3. Higgyünk abban, hogy Jézus bennünk él, és kérjük tőle, hogy adjon erőt, hogy legyőzhessük a kísértéseket. Legyünk részletesek a kéréseinkben!
  4. Higgyünk abban, hogy Ő megmutatkozik ebben, maradjunk meg ebben a hitben, és ne küzdjünk a kísértések ellen! Amikor küzdünk a kísértések ellen, akkor azokra összpontosítunk, és saját erőnkből próbálunk meg ellenállni, miközben Jézusra kellene tekinteni, hogy győzelmet arathassunk: „Annak okáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült” (Zsid 12:1-2)
  5. Köszönjük meg a szabadulásunkat, amelyet elnyertünk tőle.

(Forrás: Smith, Dennis E. 40 days: Prayers and devotions to prepare for the Second Coming. Hagerstown MD: Review and Herald Pub. Association, 2009.)


>> ÁLDOTT SZOMBATOT! <<


2016. május 20., péntek

GYŐZELEM A BŰN FELETT

Jézus Krisztus evangéliumának sok arculata van. Az egyik, hogy a kereszt által győzedelmeskedhetünk a bűnös természet felett. „Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek” (Róma 6:6) „Ezenképpen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban” (11. v.)

Amikor Jézus meghalt a kereszten, a bűnös természet hatalma megtöretett minden hívő életében. Ez történelmi tény. De csak akkor válik valósággá, ha hiszünk benne. Ekkor személyiségünknek az a része (az ó-ember), amely nem tud szeretni, megbocsátani, könnyen haragra lobban, bűnös vágyakat táplál, tele van gyanakvással meghal a kereszten. Ez egy csodálatos üzenet számunkra!
Továbbá ez azt is jelenti, hogy többé már nincs hatalma felettünk a szívtelen hozzáállásnak, nem uralkodhat többé a meg nem bocsátás lelkülete, a düh, a vágyakkal telt gondolatok és kívánságok, stb. Az ilyen bűnös kívánságok, hozzáállások és viselkedések hatalma legyőzetett.

Bűnös természetünk hatalma legyőzetett a kereszten, azonban ez nem jelenti azt, hogy mivel hiszünk Jézusban, saját erőnk által engedelmeskedhetünk Istennek. Ne feledjük, mi önmagunkban nem tudunk engedelmeskedni. Nem elég csak ismerni és elhinni ezt a bibliai igazságot. Csak egy módja van annak, hogy győzedelmes életet éljünk, amikor elhisszük, hogy bűnös természetünk felfeszíttetett a keresztre, és amikor megengedjük Jézusnak, hogy bennünk is megvívja ezt a csatát. Engedjük meg Jézusnak, hogy győzedelmes életét bennünk élje: „Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek. Mert a törvény vége Krisztus: minden hívőnek igazságára” (Róm 10:3-4) „Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség” (Fil 1:21).

Imádkozzunk azért, hogy Pál apostol következő szavai megvalósuljanak életünkben: „Hogy adja meg néktek az Õ dicsõsége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerõsödjetek az Õ Lelke által a belsõ emberben; Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben; A szeretetben meggyökerezvén és alapot vevén, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának, És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy ekképen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig.” (Efézus 3:16-19)


(Forrás: Smith, Dennis E. 40 days: Prayers and devotions to prepare for the Second Coming. Hagerstown MD: Review and Herald Pub. Association, 2009.)


>> ÁLDOTT SZOMBATOT! <<



2016. május 13., péntek

A KERESZTÉNY HARCA

A mai elmélkedésünknek ezt a címet adtam: “A keresztény harca”, tettem ezt azért, mert a hitetlen ember nem vív olyan lelki harcot, mint a keresztény. A meg nem tért ember nem rendelkezik Isten Lelkével, az ő életét csak a test és az értelem uralja. Pál szerint “a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen, minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti" (Róma 8:7). A hitetlen nem veti alá magát a szabályoknak és a törvényeknek. Személyes, önző okoknak, vagy a társadalmi kényszernek engedelmeskedik.

Az is lehet, hogy olyan családban neveltetett, amelyben jó elveket ápoltak, így kifejlődhetett az a lelkiismeret, amely arra készteti őt, hogy tiszteletre méltó életet éljen.

A keresztény azért engedelmeskedik Istennek, mert Isten Szentlelke az engedelmesség vágyát helyezte szívébe: „De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, amelyre adattatok.” (Róma 6:17)

Az újjászületett személy vágyakozik arra, hogy életében véghez vigye Isten akaratát. Pál ezt a belső ember Isten törvényében való gyönyörködésének nevezi. (Róma 7:22)

A Szentlélek megkezdi Isten törvényének beírását az újjászületett személy szívébe és elméjébe: „Mert dorgálván őket, így szól: Imé napok jönnek, ezt mondja az Úr, és az Izrael házával és Judának házával új szövetséget kötök. Nem azon szövetség szerint, amelyet kötöttem az ő atyáikkal ama napon, mikor kézen fogtam őket, hogy kivezessem Egyiptomból, mert ők nem maradtak meg abban az én szövetségemben, azért én sem gondoltam velök, mondja az Úr. Mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izrael házával, ama napok múltán, mond az Úr: Adom az én törvényemet az ő elméjökbe, és az ő szívökbe írom azokat, és leszek nekik Istenök és ők lesznek nekem népem” (Zsidók 8:8-10). „Akik felöl nyilvánvaló, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tentával, hanem az élő Isten Lelkével írva, nem kőtáblákra, hanem a szívnek hústábláira” (2Korinthus, 3:3).

Azonban az új hívő nagyon gyorsan felfedezi, hogy létezik valahol a bensőjében még egy erős vágy, a bűn utáni vágy. Azonban most, hogy Isten Szentlelke lakozik benne, tudatában van a bűnös vágyainak, míg korábban az ilyen vágyak többségével egyáltalán nem törődött. A keresztény tehát felfedezi, hogy most a bensőjében két természet lakozik: az egyik a bűnt kívánja követni, a másik pedig Istennek szeretné alárendelni magát. Pál a Rómabeliekhez írott levél 7:14-25 verseiben nagyon világosan leírja ezt az erőteljes belső harcot, amelyet minden keresztény átél.

„Mert tudjuk, hogy a törvény lelki, de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve. Mert amit cselekszem, nem ismerem: mert nem azt mívelem, amit akarok, hanem amit gyűlölők, azt cselekszem. Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó. Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bűn. Mert tudom, hogy nem lakik énbennem, azaz a testemben jó, mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekszem, melyet akarok, hanem a gonoszt cselekszem, melyet nem akarok. Ha pedig én azt cselekszem, amit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bűn. Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bűn megvan bennem. Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint, De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a bűn törvényének, mely van az én tagjaimban. Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből? Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de testemmel a bűn törvényének szolgálok.” (Róma 7:14-25)

Minden keresztény felismerheti önmagában ezt a lelki küzdelmet. A keresztények gyakran napról napra, hónapról hónapra, évről évre átélik ezt a küzdelmet, és soha nem nyerik el az óhajtott győzelmet a bűn felett. Minden keresztény tudatában van annak, hogy létezik a „bűn törvénye”, amely bensőjében lakozik és harcot vív az Isten törvényének való engedelmesség vágya ellen. Pál állítja, hogy ő örvendezett Isten törvényének. Nagyon vágyott arra, hogy mindenben engedelmeskedjen Istennek, azonban megállapította, hogy képtelen az engedelmességre, ugyanis bűnös természete állandóan arra törekedett, hogy a bűn törvényének ejtse rabul. Pál beismerte, hogy az életében jelenlévő bűn lehetetlenné teszi számára az Istennek való engedelmeskedést, és felkiáltott: „én nyomorult ember”. Azután kijelenti, hogy a bűn törvénye alól való szabadulás csak a „mi Urunk Jézus Krisztus által” történhet meg. (Róma 7:24-25)

A Rómaiakhoz írt levél 8. fejezetének 1-4-ig terjedő verseiben Pál megoldást kínál erre a problémára: „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test miatt, az Isten az Ő Fiát elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a testben. Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.”

A keresztény dilemmája megoldódik, ha Jézus Krisztus engedélyt kap, hogy az élet Lelkének törvényével megszabadítson a bűn és a halál törvénye alól. Másként fogalmazva – meg kell engednünk Jézusnak, hogy a Lélekkel való keresztség által bennünk élje az életét. Ez az, amit Pál „lélek szerint való járásnak” hív.

Részletesebben beszél erről a Galáciabeliekhez  írott levélben: “Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek. Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen, ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok.” (Galata 5:16-17) Pál azt mondja, hogy a törvény igazságos követelményei „bennünk” fognak beteljesedni, akkor, ha Krisztus bennünk lakozik a Szentlélekkel való keresztség által. „Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.” (Róma 8:4)


(Forrás: Smith, Dennis E. 40 days: Prayers and devotions to prepare for the Second Coming. Hagerstown MD: Review and Herald Pub. Association, 2009.)


>> ÁLDOTT SZOMBATOT! <<



2016. május 6., péntek

A FELFEDEZÉS FELÉ VEZETŐ ÚT

A Krisztusban lakozásról szóló bibliai tanítás az egyik legfontosabb igazság, amelyet a kereszténynek értenie kell. A Krisztusban való lakozás és a Krisztus bennünk lakozásának minden igazsága valóság-élményre támaszkodik. Ám minden keresztény, aki felfedezi ezt a dicső igazságot a Krisztusban lakozásról és Krisztus bennünk lakozásáról, hasonló úton jár, mint útitársai.

Elfogadták Krisztust személyes Megváltójukként, de teherként hordozzák, és zavarba ejti őket saját keresztényi útjuk (életük), amely az időnkénti engedelmességükben és a gyümölcstelen szolgálatukban mutatkozik meg. Vágyódtak arra, hogy következetesen és hűségesen járjanak Urukkal, de ez soha nem sikerült nekik. Harcba szálltak az őket ostromló bűnökkel, de mintha azt érezték, tapasztalták volna, hogy a bűnök győzedelmeskedtek felettük. Imádkoztak, tanulmányozták a Bibliát, de ennek ellenére minden úgy nézett ki, hogy ez nem segítette őket a vágyott győzelemre. Lehet, hogy a makacs bűnökkel való sokéves küzdelem után a kétségbeesés és a fáradtság állapotába jutottak. A céltévesztés érzése lesújtotta őket. Úgy nézett ki, hogy lehetetlen elérni a bűn felett állandóan győzedelmeskedő életet.

És ekkor, egy napon felfedezték a Krisztussal élés valódi titkát - azzal a Krisztussal való élést, aki bennünk él és lakozik. Amikor ezt felfedezték, a feltárt igazság egyszerűségének tudata elbűvölte őket, mégis ezt az egyszerű igazságot évekig nem tudták megérteni. Az igazság felfedezése után azonban az életük már soha többé nem volt a régi. Örömük az Úrban mély és tartós volt. Életük győzedelmessé vált, még a makacs bűnök felett is. Nem érezték magukat többé megterheltnek, sem nyugtalannak az Úrnak való szolgálatban, mert szolgálatuk gyümölcsözőbbé vált.
Bár egyszerű, mégis megfoghatatlan a Jézusban való lakozásról, valamint a Jézus bennünk lakozásáról szóló igazság. Hasonlóan ahhoz, hogy hogyan kell nekünk megtapasztalnunk a győzedelmes keresztényi életet. Ezekre a kérdésekre a választ a keresztények többsége soha nem fedezte fel.

Ma Isten arra hív, hogy Krisztusban ezt a csodálatos tapasztalatot magunkénak mondhassuk és megismerjük. Miért? Jézus hamarosan eljön. Mindazok, akik készek a Vele való találkozásra, olyanok lesznek, mint Ő: „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá: mert meg fogjuk Őt látni, amit van.” (1János 3:2)

Naponkénti meg kell tapasztalnunk a Krisztusban való győzelem teljességét, amennyiben eljövetelekor hozzá hasonlók szeretnénk lenni. „Mert arra hívattatok el, hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az Ő nyomdokait kövessétek: Aki bűnt nem cselekedett, sem a szájában álnokság nem találtatott, aki szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetőzött, hanem hagyta az igazságosan ítélőre.” (1Péter 2:21-23)

Tehát ennek a csodálatos bibliai igazságnak nagy jelentősége van a mi időnkben élő keresztények számára. Jézus hamarosan eljön, és Isten sokkal magasztosabb tapasztalatra hív bennünket, mint amilyent többségünk valaha is szerzett.

Krisztus a mi életünkben; ez a dicső reménye az Ő népének: „Akikkel az Isten meg akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok dicsőségének gazdagsága, azt tudniillik, hogy a Krisztus ti köztetek van, a dicsőségnek ama reménysége” (Kolossé 1:27)

Ha a hívő ezt az igazságot megérti és felfedezi, teljes szívvel fogja hirdetni: Mindezt Jézus tette! A szabadítás, amelyet Krisztus biztosít számunkra, porba taszít minden emberi dicsekvést. A kísértések és a bűn feletti győzelem dicsőségét az ember nem tulajdoníthatja magának. Minden dicsőség Istené, és ez az örökkévalóságon át hirdettetik majd: „hogy ne dicsekedjék Ő előtte egy test sem. Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nékünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul: Hogy amint meg van írva: Aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék". (1Korinthus l:29-31)


(Forrás: Smith, Dennis E. 40 days: Prayers and devotions to prepare for the Second Coming. Hagerstown MD: Review and Herald Pub. Association, 2009.)

>> ÁLDOTT SZOMBATOT! <<