MIÉRT NÉLKÜLÖZHETETLEN AZ IMA?

Habár a keresztények többsége hiszi, hogy az ima fontos, sokan nem értik, hogy valójában nélkülözhetetlen. Sokan kétségbe vonják Isten szuverenitását és lehetőségeit, hogy véghez vigye akaratát, vagy vitatják azt, hogy nekünk imádkozni kellene Istenhez azért, hogy megtegyen valamit, amit így is, úgy is szeretne, és tervez is megtenni.

Egyesek azt gondolják, hogy az ima elsősorban a mi hasznunk céljából adatott, de Isten mindenképpen megteszi azt, amit akar, attól függetlenül, hogy mi imádkozunk vagy sem. Ismert az a gondolat is, hogy az ima „előny”, de semmiképpen nem szükségszerű ahhoz, hogy Isten megvalósítsa akaratát a földön.

Az igazság az, hogy Isten gyermekeinek imádkozni kell. Ez feltétlenül szükséges. Különben miért mondta volna Jézus, hogy imádkozzunk, hogy legyen meg Isten akarata? „Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:9-10).* Ha a hívők nem imádkoznak, Isten akarata nem fog megvalósulni ezen a földön.

Mózes első könyve így ad hírt a világ és az emberi faj teremtéséről: „Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket” (1 Mózes 1:26-27). A héber szavak, melyek a képet és a hasonlatosságot jelölik, arra utalnak, hogy Isten az embereket magához hasonlóakká teremtette. Isten még valamit tett, amikor az embert teremtette. Az előző igékben szó van arról is, hogy Isten az embernek hatalmat adott a világ felett. Mint Isten képviselőjének, Ádámnak uralkodnia kellett a világ felett. „Fogta tehát az Úristen az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt.” (1 Mózes 2:15). Ádám felelőssége, hogy „őrizze” a földet, azt a kötelességet jelentette, hogy óvja mindentől, ami kárt okozhat neki. Ádám Isten hű képviselője kellett volna, hogy legyen a földön. Őrzője és védelmezője kellett volna lennie a földnek.

A zsoltáros leírja az ember helyzetét, amivel Isten ajándékozta meg a teremtéskor: „Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg” (Zsoltár 8:6). Amikor megvizsgáljuk azokat a héber szavakat, amelyeket dicsőségnek és tisztességnek fordítunk, azt találjuk, hogy az ember királyhoz hasonló méltóságot kapott. Így a teremtéskor Ádám lett a föld uralkodója. Mindaz, ami a földön történt, Ádámtól függött.

Az ima feltétlenül szükséges, mert Isten kezdetektől fogva úgy tervezte, hogy embereken keresztül munkálkodjon és vigye véghez akaratát a földön, nem pedig tőlük függetlenül. Isten népe imáin keresztül munkálkodik. Amikor Isten valamit meg akar tenni a földön, szükséges, hogy az emberek imádkozzanak, hogy Ő azt megtegye. Erre több példát is találunk úgy az Ó-, mint az Újszövetségben. Kérnünk kell, hogy legyen meg Isten akarata a földön (Máté 6:10).

Istenhez kell imádkoznunk: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” (11. vers). Jézus látta a sokaság nagy szükségét, és kérte a tanítványokat, hogy imádkozzanak az Atyához: „Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elveszettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Ekkor így szólt tanítványaihoz: Az aratni való sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.” (Máté 9:36-38). Isten szeretne munkásokat küldeni e világ mezejére, hogy learassák a termést. Azonban a keresztényeknek imádkozniuk kell azért, hogy Ő ezt megtegye.

Pál kérte a hívőket, hogy imádkozzanak az evangélium terjedéséért: „És végül, testvéreim, imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr igéje, és úgy dicsőítsék, ahogyan nálatok is” (2 Thessalonika 3:1).

Mindaz, amit eddig felsoroltunk, Isten akarata, de szükséges, hogy az emberek mindezért imádkozzanak, mert az ima felszabadítja Isten hatalmát, amellyel véghezviszi akaratát a földön. Ne feledjük, Isten azt tervezi, hogy emberi lényeken keresztül tevékenykedik, nem pedig függetlenül tőlünk. Imáink nagy fontossággal bírnak Isten akaratának megvalósításában úgy a saját életünkben, mint azokéban, akikért imádkozunk.

(Forrás: Smith, Dennis E. 40 days: Prayers and devotions to prepare for the Second Coming. Hagerstown MD: Review and Herald Pub. Association, 2009.)

* - Ahol másként ezt nem jeleztük, ott a Revidiált Újfordítású Biblia szövegeit idézzük.

>> ÁLDOTT SZOMBATOT! <<

JÉZUS ÉS A TANÍTVÁNYOK PÉLDAIMÁJA

Gyakran látjuk Jézust földi szolgálata alatt, amint imádkozik. Miután a nagy sokaságnak tanított, és embereket gyógyított, ezt jegyezték fel róla: „Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott” (Lukács 5:16).*

Lukács evangélista feljegyzi, hogy a tizenkét tanítvány elhívása előtt Jézus visszavonult imádkozni: „Történt azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát. Amikor megvirradt, odahívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak is nevezett” (Lukács 6:12-13).

A megdicsőülés hegyén Jézus imádkozott (Lukács 9:29). A Szentlélek arra késztette, hogy sok időt töltsön imában mennyei Atyjával. Nagy szükségét érezte annak, hogy beszéljen Istennel. Tudta, hogy csak az ima óráiban válhat eggyé Atyjával, és kaphat erőt annak a munkának az elvégzésére, amiért jött. Az imában töltött időnek köszönve győzedelmeskedett Jézus Sátán felett.

Amikor arról olvasunk, hogy Jézus szembeszállt Sátánnal emberek életében és a természetben, ördögtől való megszállás, halál, vihar, vagy más formában; nem találkozunk azzal, hogy e pillanatokban erőért imádkozna. Már elnyerte ezt az erőt Atyjától, miközben imában erősítette meg a Vele való kapcsolatát. Sátánnal és munkájával találkozva Jézus az Atyától nyert erővel és hatalommal szólt, és Sátán ereje máris megtört. Krisztus szava kiűzte az ördögöket, betegeket gyógyított, halottakat támasztott, vihart csendesített. A tanulság világos: Krisztus fenntartotta Atyjával való közösségét, és az erőt az ellenség feletti győzelemre éppen az ima alatt kapta. Ezek az imában töltött órák erősítették Jézus Atyjával való oszthatatlan közösségét. Mindennap tudatában volt Atyja jelenlétének. Jézus egész életében tudatosan ápolta ezt a természetes egységet Atyjával. Akármikor összetűzésbe került Sátánnal, kész volt szembeszállni a kihívással és az imának köszönve minden alkalommal győzedelmeskedett.

Krisztus példát adott a tanítványoknak, hogy miként kell az imaéletnek kinézni. Az ima szolgálatuk központi része volt. Minthogy az egyház növekedése mind több időt igényelt, a tanítványok diakónusokat választottak az „asztal körüli szolgálatra”, éspedig a következő indoklással: „Mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett” (Apcs 6:4).

A korai egyház hívei az ima emberei voltak. Ezt találjuk róluk feljegyezve: „Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban” (Apcs 2:42). Az első hívők a templomban, otthonaikban és a természetben imádkoztak. „Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz” (Apcs 16:13).

Minden apostol az ima embere volt. Pál apostol azt mondja, hogy éjt nappallá téve imádkozott a hívekért: „Amikor éjjel és nappal buzgón könyörgünk azért, hogy láthassunk benneteket, és kipótolhassuk hitetek hiányosságait?” (1 Thess 3:10). Miután az apostolok az ima emberei voltak, Istenben erősek voltak. A korai keresztények az ima emberei voltak, ezért Isten nagy csodákat tehetett rajtuk keresztül. Az imának köszönve az evangélium elhatott a világ végső határáig. „Ha ugyan megmaradtok a hitben szilárdan és egyenesen, el nem tántorodva az evangélium reménységétől, amelyet hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt, és amelynek én, Pál, szolgájává lettem” (Kolossé 1:23).

Isten minden keresztényt hív, hogy az ima nagy harcosa legyen.

"Nyisd meg elmémet, hogy megértsem tanításaidat! Motiválj, hogy szüntelenül Rólad elmélkedjem! "

(Forrás: Smith, Dennis E. 40 days: Prayers and devotions to prepare for the Second Coming. Hagerstown MD: Review and Herald Pub. Association, 2009.)

* - Ahol másként ezt nem jeleztük, ott a Revidiált Újfordítású Biblia szövegeit idézzük.

>> ÁLDOTT SZOMBATOT! <<

A SZENTLÉLEK KÉSZTET ARRA HOGY VÁGYJUNK IMÁDKOZNI

Amikor megkereszteltetünk Szentlélekkel, egy mély belső vágyakozás fog nőni bennünk, hogy imában egyre jobb kapcsolatunk legyen Atyánkkal. „Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét. Rátekintenek majd arra, akit átszúrtak, és úgy gyászolják, ahogyan az egyetlen gyermeket szokták, és úgy keseregnek miatta, ahogyan az elsőszülött miatt szoktak” (Zakariás 12:10).*

Szabad akaratunkban áll, hogy alávetjük-e magunkat ennek a vágynak, amely Istentől származik, vagy elhanyagoljuk és továbbra is inkább olyan keresztények leszünk, akik inkább dolgoznak, és nem olyanok, akik sokat imádkoznak. Ha életünkben szeretnénk megélni Isten mélységeit és Krisztus teljességét, engednünk kell, hogy a Lélek utáni vágy több imára indítson bennünket.

A keresztények már régóta ismerik az ima erejét. Sokszor tettünk erőfeszítéseket, hogy időt szenteljünk az imára, de ezeket az időszakokat valamilyen krízis motiválta ás rövid ideig tartottak csupán. A mi problémánk az, hogy önelégültek lettünk. Megszoktuk, hogy saját erőnkre hagyatkozunk Isten művének megvalósításában. Sok programban veszünk részt és sokat tervezünk. Megtanultuk, hogy a „testre” támaszkodjunk amikor Istennek dolgozunk. Az Ő nagy kegyelméből megáldja a mi gyenge erőfeszítéseinket. Mégis, amikor az Ő szándékainak megfelelően megkeresztelkedünk Szentlélekkel és imakapcsolatba lépünk Vele, olyan áldásban lehet részünk, amely túlszárnyalja minden elképzelésünket. Csak ekkor lesznek a mi terveink és tevékenységeink Isten szerint kedves tervek és tevékenységek.

Jézusnak mély és erős kapcsolata volt az Atyával. Ez a kapcsolat olyan közeli volt, hogy Jézus ezt mondhatta: „Én és az Atya egy vagyunk” (János 10:30). Jézus minden tette az Atya vezetésével összhangban volt. Minden szava és cselekedete az Atya vezetésével és hatalmával volt összhangban. Jézus ezt hangsúlyozza ki, amikor ezt mondja: „Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem önmagamtól mondom; az Atya, aki énbennem van, ő viszi végbe a maga cselekedeteit” (János 14:10).

Hogyan érte el Jézus ezt a teljes egységet az Atyával? A Szentlélekkel való keresztség és az ima által. Amikor Jézus vízzel megkeresztelkedett, imádkozott: „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm” (Lukács 3:21-22). Krisztus imájára válaszul leszállt rá a Szentlélek és megkeresztelkedett Szentlélekkel. Ezután az esemény után a Szentlélek elvitte Őt a pusztába, ahol negyven napot töltött böjtölve és imádkozva. „Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek indítására a pusztában tartózkodott negyven napon át, miközben kísértette az ördög. Nem evett semmit azokban a napokban, de azok elmúltával megéhezett” (Lukács 4:1-2).

Az Atyával való különleges közösségnek köszönhetően Krisztus elkészült arra a munkára, amelyért a földre jött. Megerősödött, hogy győzhessen Sátán felett: „Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába, és elterjedt a híre az egész környéken” (Lukács 4:14).

"Vezess alázatra minket. Helyezz szívünkbe vágyat, hogy az ima emberei legyünk és őrizz meg bennünket a gonosz útjainktól. Hallgasd meg imánkat, bocsáss meg nekünk, és gyógyíts ki bennünket a bűneinkből."

(Forrás: Smith, Dennis E. 40 days: Prayers and devotions to prepare for the Second Coming. Hagerstown MD: Review and Herald Pub. Association, 2009.)

* - Ahol másként ezt nem jeleztük, ott a Revidiált Újfordítású Biblia szövegeit idézzük.

>> ÁLDOTT SZOMBATOT! <<

A LÉLEK KERESZTSÉGE ÉS KRISZTUS VISSZAJÖVETELE

A mai nap jó híre az, hogy Jézus hamarosan visszajön! Ezt nem csak a terrortámadások, ellenségeskedések, járványok, vagy a természeti katasztrófák miatt mondom, habár mindez bizonyos mértékben Krisztus közeli eljövetelére utal. Van még valami más is, ami még jobban bizonyítja, hogy Krisztus visszajövetele közel van. Ez pedig, hogy Ő indít bennünket megérteni és kielégíteni szükségletünket a Szentlélek keresztsége iránt.

Jelenések könyve hatodik fejezetének utolsó versei körülírják Jézus jövetelét, és felteszik a következő kérdést: Ki fog majd megállni? Ezt úgy értelmezhetjük, hogy vajon ki lesz képes túlélni ezt az eseményt? A választ Jelenések könyvében így találjuk: „Ezután láttam, hogy négy angyal állt a föld négy sarkán, és féken tartották a föld négy szelét, hogy ne fújjon szél a földre, se a tengerre, se a fákra. Láttam, hogy egy másik angyal is feljön napkelet felől, akinél az élő Isten pecsétje volt, és hatalmas hangon odakiáltott a négy angyalnak, akiknek megadatott, hogy ártsanak a földnek és a tengernek, és így szólt: Ne ártsatok a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, amíg homlokukon pecséttel meg nem jelöljük a mi Istenünk szolgáit” (Jelenések 7:1-3).*

Csak azok fogják túlélni Krisztus második eljövetelét, akik magukon viselik Isten pecsétjét. Isten sok romboló erőt vissza fog tartani ezen a földön addig, amíg népe el nem nyeri Isten pecsétjét.

Van még egy fontos kérdés: hogyan leszünk elpecsételve? A Biblia azt válaszolja, hogy a folyamat a Szentlélek által történik meg: „És ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki az ő pecsétje rajtatok a megváltás napjára” (Efézus 4:30). Itt a válasz tehát a kérdésre, hogy mit jelent a Lélek keresztsége. A Lélek naponkénti keresztsége által elnyerjük a pecsétet, és felkészülünk Krisztus második eljövetelére. Isten nem vár még több terrortámadásra, járványra, betegségre, vagy természeti katasztrófára.

Ellen G. White elmondja, mire vár Krisztus:

„Krisztus mély epekedéssel várja, hogy jelleme megmutatkozzon a Gyülekezetben. Ha majd az tökéletesen megújult népében, el fog jönni, hogy magához vegye az övéit” (A nagy orvos lábnyomán, 38. oldal).

Az említettek egyedül a Szentlélek általi keresztségnek köszönve történhetnek meg életünkben. E keresztségnek köszönve készen állhatunk majd azon a napon, amikor az angyalok elengedik a pusztító szeleket.

Ellen G. White így nyilatkozik:

„Semmi más, csak a Szentlélek általi keresztség tudja helyes pozícióba állítani a Gyülekezetet, és felkészíteni Isten népét a rohamosan közelgő konfliktusra.” (2 Manuscript Releases, 30.oldal)

Adventista keresztényekként, szembe kell néznünk egy veszéllyel. Általában azt gondoljuk, hogy biztonságban vagyunk, és hogy készen fogunk állni Krisztus eljövetelére azért, mert ismerjük a szombatról, a halottak állapotáról, a fenevad bélyegéről, és Krisztus eljövetelének módjáról szóló igazságot. Ez azonban végzetes hiba. A felsorolt tanítások fontosak, mégis, önmagában az ismeret nem fog minket megmenteni. Tartsátok szem előtt, hogy éppen azok feszítették meg Krisztust, akik rendszeresen beadták a tizedet, tisztelték a szombatot, és követték az egészségügyi reformot. Nem az, amit tudunk, hanem az, Akit ismerünk fog képesíteni bennünket az üdvösségre (János 17:3).

Szoros kapcsolatbank kell állnunk Jézussal, ha készen akarunk állni eljövetelére. Isten hívást intéz ma egy néphez, amely el fogja nyerni a Szentlélek keresztségét, hasonlóvá fog válni Krisztushoz, részesül a Lélek késői esőjében, s ily módon készen áll majd Krisztus második eljövetelére: „Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, mert olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.” (1 János 3:2).

A Gyülekezet azonban küzd egy problémával. Isten elmondja nekünk, hogy laodíceai állapotban vagyunk, és ha nem változik a helyzet, nem leszünk készen Krisztus visszajövetelére. Isten viszont a megoldást is elénk tárja: Engedjük meg, hogy Jézus áthatóbban része legyen az életünknek. „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem” (Jelenések 3:20).

Vajon mi módon engedhetjük Jézust közelebb magunkhoz, és hogyan építhetünk ki vele szoros kapcsolatot? Ellen G. White elmondja:

„Élő kapcsolatunk kell, legyen Istennel. Fel kell öltöznünk a fentről jövő erőt oly módon, hogy részesülünk a Szentlélek keresztségében, amely magasabb szintet segít elérnünk; más nem segíthet rajtunk” (Review and Herald, 1892. április 5).

"Szabadíts meg minket a büszkeségtől, és ajándékozd nekünk a lélek alázatosságát! Szabadíts meg minket bűnös útjainktól, és gyógyíts ki minket a lelki lanyhaságból!"

(Forrás: Smith, Dennis E. 40 days: Prayers and devotions to prepare for the Second Coming. Hagerstown MD: Review and Herald Pub. Association, 2009.)


* - Ahol másként ezt nem jeleztük, ott a Revidiált Újfordítású Biblia szövegeit idézzük.

>> ÁLDOTT SZOMBATOT! <<

A LÉLEK KERESZTSÉGE ÉS A KÉSŐI ESŐ

Létfontosságú kérdés naponta megtapasztalni a Szentlélek általi keresztséget, mégpedig a korai eső formájában. A korai eső segítségével lelkileg addig a mértékig növekedünk, amikor már készen leszünk a késői eső áldásának befogadására. A késői eső elő fog készíteni minket a végső napok nehézségeire, és Krisztus második eljövetelére. Sokan azonban nem értik meg ezt, hanem azt hiszik, amennyiben végleg le szeretnék küzdeni az őket kínzó bűnöket és a lelki éretlenséget, várniuk kell a késői esőre. Ez az álláspont sajnos kudarchoz vezet.

Ellen G. White így figyelmeztet írásaiban:

„Láttam, hogy sokan elhanyagolják ezeket a létfontosságú előkészületeket, és arra várnak, hogy a „felüdülés ideje” és a késői eső képessé tegyék őket az Úr napjának bevárására, valamint Isten jelenlétére. Ó, mennyi embert láttam védtelenül a nyomorúság idején! Elhanyagolták a nélkülözhetetlen előkészületeket, és ezért nem részesülhettek a felüdülésben, amit pedig mindenkinek meg kell kapnia, aki készen akar állni Isten szent jelenlétére.”

Le kell győznünk minden kísértést és bűnt, ha élvezni szeretnénk a Lélek kiáradásának áldásait a késői eső ideje alatt. Sátán hitegetésének csapdájába estünk, ha azt gondoljuk, hogy nem szükséges komolyan foglalkoznunk bűneink problémájával: „Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek” (Apcs 3:19).*

„Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megerőtlenüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. […] Így azt tartsátok ti is magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek Istennek Krisztus Jézusban! Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. Tagjaitokat se állítsátok a gonoszság fegyvereiként a bűn szolgálatába, hanem álljatok Isten szolgálatába, mint akik a halálból életre keltetek, és tagjaitok az igazság fegyvereiként szolgáljanak Istennek. Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok, mert nem a törvény, hanem a kegyelem uralma alatt éltek” (Róma 6:6,11-14).

Ellen G. White a következő szavakkal erősíti meg a fentieket:

„Láttam, hogy senki sem részesülhet a „felüdülésben” /késői esőben/, amennyiben nem győz le minden kísértést, büszkeséget, önzőséget, a világ szeretetét, valamint minden gonosz szót vagy tettet.”

Ez lehet, hogy hihetetlenül hangzik számotokra, mégis a kísértések feletti győzelem kulcsa annak a megismerésnek a folyamatában rejlik, hogy mi módon engedhetjük meg Jézusnak, hogy győzelmes életet éljen bennünk és általunk. Ezt a gyönyörű bibliai igazságot bemutatjuk még a későbbiek során, a tanulmánysorozat keretein belül. A korai- vagy első eső, amely a Lélek általi keresztséget jelenti, a Pünkösd napjával kezdődött el. Péter aznap említette is ezt, amikor így szólt a tömeghez: „Hanem ez az, amiről Jóel így prófétált: „Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Lelkemből, és ők is prófétálnak” (Apcs 2:16-18).

A Lélek keresztsége, vagyis a korai eső lelki érettségig vezérel minket, amely segítségével alkalmassá válunk arra, hogy megkapjuk a késői esőt:

„A késői eső, amely megérleli a gabonát, azt a lelki áldást jelenti, amely felkészíti a Gyülekezetet az ember Fiának eljövetelére. Ha azonban nem hullott le a korai eső, nem lesz élet sem. A csíra nem fog előbújni. A késői eső csak akkor fogja tökéletesen megérlelni a kalászt, ha a korai eső előzőleg már elvégezte munkáját” (Ellen G. White, The Faith I Live by, 333. oldal).

A tökéletes lelki fejlődés melyet a Lélek keresztségének és a korai esőnek köszönhetünk, elengedhetetlen ahhoz, hogy egyáltalán felismerjük a Lélek késői esőjét.

Ellen G. White a következőket fűzi az említettekhez:

„Ha nem növekedünk nap mint nap a keresztény erények valós gyakorlásában, nem fogjuk felismerni a Lélek kiáradását a késői eső formájában. Kiáradhat akár a körülöttünk élőkre is anélkül, hogy mi észlelnénk vagy befogadnánk azt” (Testimony to Ministers and Gospel Workers, 507. oldal).

Ha még nem nyertük el a Lélek keresztségét, egy nappal se halogassuk tovább azt. A Lélek elnyerésének tapasztalata a legjobb dolog életünkben, mert ez az Ajándék még sok más áldást is magával hoz. A Lélek által való beteljesülés lehetővé teszi, hogy Krisztus bennünk éljen, és lanyhaságunkat lelkesedéssé varázsolja, gyengeségünket erővé, bizonyságtevésünket pedig olyan hatalmas erő fogja követni, amilyen nem nyilvánult meg a Pünkösd napja óta: „Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem” (Galata 2:20 Károli).

„Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig”(Apcs 1:8 Károli).

"Szabadíts meg minket a lelki lanyhaságtól és védj meg minket Sátán támadásaitól".

(Forrás: Smith, Dennis E. 40 days: Prayers and devotions to prepare for the Second Coming. Hagerstown MD: Review and Herald Pub. Association, 2009.)

* - Ahol másként ezt nem jeleztük, ott a Revidiált Újfordítású Biblia szövegeit idézzük.

>> ÁLDOTT SZOMBATOT! <<